Ez már biztos: 2016.01.01.-től újabb szigorítást vezet be a NAV. Ennek kapcsán összeszedtük a leggyakoribb 11 kérdést, és meg is válaszoltuk őket.
Amennyiben bővebb információra lenne szükséged a rendelettel kapcsolatban, akkor hívj minket a +36 1 814 7885–ös telefonszámon, kollégáink segíteni fognak az eligazodásban
A vonatkozó jogszabályt és rendeletet pedig itt találod!
Íme, a kérdések és a válaszok:
1. Milyen gyakorisággal kell az adózónak az adóhatósági adatexportot teljesítenie a NAV felé?
Nem ír elő a Rendelet rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget a számlázó programokból így kinyerhető adatállománnyal kapcsolatban, azt csak eseti jelleggel,ellenőrzés során kell teljesítenie az adatszolgáltatásra kötelezettnek.
2. A pénztárgépekkel kiállított számlákra is vonatkozik az új rendelkezés?
Nem, mert azok már most is online módon szolgáltatják az adatot a NAV felé!
3. Csak a 2016. január 1-je után keletkezett számlainformációk vonatkozásában kötelező az adatexport teljesítése?
Csak a 2016 január 1 után kiállított számlákra vonatkozik a jogszabály.
A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázó programnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. Ezzel együtt a 2016. január 1-jétől kiállított, de egy korábbi számlát módosító (pl. érvénytelenítő) számla vonatkozásában az adatexportot már biztosítani kell.
4. Kinek a kötelezettsége az adatexport teljesítése, meghatalmazott útján történő számlakibocsátás esetén?
Az adóalany felelőssége, hogy az új jogszabályban meghatározott funkciójú számlázó programból állítsa ki számláit!
A Rendelet szerinti „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval a számlázó programnak kell rendelkezni, vagyis ez egy számlázó programmal szembeni követelmény. Vagyis az adatszolgáltatás fentiek szerinti megfelelő tartalommal és szerkezetben történő teljesítése annak az ellenőrzött adóalanynak a felelőssége, akinek a termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásairól számlázó program alkalmazásával történt számlakibocsátás.
5. A Magyarországon csupán áfa regisztrációval rendelkező adóalanyok számlázó rendszerének is rendelkeznie kell–e a „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval?
Igen.
A Rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség kiterjed minden olyan számlázó programra, amellyel olyan számlát állítanak ki, amelyre az Áfa tv. 158/A. §-a alapján a belföldi szabályok az irányadóak. Továbbá a Rendelet 1/A. §-a kimondja, hogy a Rendelet hatálya a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra terjed ki.
6. A számlázó program használójának, vagy a számlázó program előállítójának a kötelezettsége, hogy a program rendelkezzen adóhatósági adatexport funkcióval?
Az adóalany felelőssége, hogy adatszolgáltatást nyújtson, azaz a NAV őt fogja bírságolni, ha ez a funkció nem elérhető a számlázó programban.
A Rendelet szerinti „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval a számlázó programnak kell rendelkezni, vagyis ez egy számlázó programmal szembeni követelmény. Vagyis az adatszolgáltatás fentiek szerinti megfelelő tartalommal és szerkezetben történő teljesítése az ellenőrzött – számlázó programmal kiállított számlái adatainak tekintetében adatszolgáltatásra kötelezett – adóalany felelőssége.
Nem merül fel a számlázó program előállítójának a felelőssége például abban az esetben, ha a számlázó program használója nem vásárolja meg tőle az új funkció kapcsán elvégzett frissítéseket.
Fontos megjegyezni, hogy az Art. 172. § (1) bekezdés h) pontja külön tényállásban rendelkezik arról, hogy az adózó mulasztási bírsággal sújtható, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot. Amennyiben tehát a számlázó program nem felel meg a Rendelet követelményeinek – így például nem rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval –, úgy a számlázó programot előállító, forgalmazó adózó felelőssége is felmerülhet a 2016. január 1-jén, illetve azt követően értékesített számlázó programok tekintetében.
7. A számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell az „adóhatósági
ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciónak a leírását?
Igen.
A Rendelet 10. § (1)–(3) bekezdéseinek megfelelően a számlázó program fejlesztője által készített felhasználói dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését, továbbá számlázó program funkcióinak módosítása esetén az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a vevő, felhasználó rendelkezésére álljon a dokumentáció funkciómódosítást leíró kiegészítése, módosítása. Ennek megfelelően a felhasználói dokumentációnak a számlázó program valamennyi funkciójának működését ismertetni kell, ideértve az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciót is. Így abban az esetben, ha a már használatba vett számlázó programba az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció mint módosítás kerül megvalósításra, akkor a felhasználói dokumentáció kiegészítendő, illetve módosítandó.
8. Nem elég, ha a könyvelő adja át a számlákat a NAV-nak?
Nem, a számla kibocsájtó szoftvernek kell ezzel a funkcióval rendelkezni.
Annak az adóalanynak az ellenőrzése során, akinek a termékértékesítéseiről,
szolgáltatásnyújtásairól számlázó program alkalmazásával kerül sor számla kibocsátására, az alkalmazott számlázó program „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciója révén kell az adatexportot biztosítani. A Rendelet 11/A. §-ában meghatározott követelményt a számlázó programnak kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy az adóalany számlázó programmal előállított számláinak egyes adatait az adóalany könyvelője részére átadja, aki azokat a könyvelő program alkalmazása során hasznosítja.
9. Az új funkciót a számlázó programban kell elkészíteni, vagy egy teljesen külön szoftverben is elkészíthető?
A számlázó programba beépítettnek kell lennie, ettől nem lehet eltérni! Nem szabályos, ha külső programot írnak a jelenlegi számlázóhoz.
A Rendelet „önálló, de a programba beépített” funkciót ír elő. A funkciónak a jogszabály megfogalmazása értelmében tehát egyrészt önállóan működőnek, másrészt a számlázó programba beépítettnek kell lennie, ettől nem lehet eltérni.
Ugyanakkor például a többfunkciós, moduláris felépítésű szoftverek „határainak” kijelölése a fejlesztő döntése. Így amennyiben egy szoftver a jelenlegi állapotában az adatexportot nem a Rendelet által előírt struktúrában valósítja meg, nem kifogásolható például az a megoldás, hogy a Rendeletnek való megfelelést a fejlesztő úgy biztosítja, hogy külön alkalmazást fejleszt a megkövetelt struktúrára való átalakításra, majd ezt az alkalmazást a programcsomag egy újabb moduljának nyilvánítja.
10. Amennyiben az adott vállalatnál több helyen is keletkeznek/tárolódnak számlák és a Rendelet tekintetében releváns számlainformációk, akkor azokról az elektronikus adatszolgáltatás több file–ban is előállítható?
Igen, a gyakorlat bizonyos esetekben megköveteli – például ha rendkívül nagyméretű lenne az exportált állomány –, a Rendelet pedig kifejezetten nem tiltja, hogy az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” több fájlra darabolja a szolgáltatandó adatokat. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózó felelőssége, hogy a részletekben végrehajtott adatszolgáltatás teljes körű legyen és megfeleljen az előírásoknak.
11. Hogyan kell biztosítani az adóhatósági adatexportot, ha a számlázó program több különböző sorszámtartományba tartozó számlakiállításra is alkalmas?
Minden számlasorszám tartományra külön-külön adatexport fájlt kell létrehozni.
Ha a számlázó programban különböző sorszámtartományokba tartozó számlákat lehet létrehozni és ezekhez eltérő előtagú sorszámozás tartozik, megfelelő az az eljárás, ha az adatexport során az adatszolgáltatásra és az XML fájl előállítására az egyes sorszámtartományokba tartozó számlákra vonatkozóan külön-külön kerül sor. 6
Ilyen esetben a számlázó programot használó adózónak egy konkrét ellenőrzés során tájékoztatni kell az adóhatóság munkatársait, hogy a számlázó programmal több sorszámtartományban is sor kerülhet számla kiállítására, ami az adatszolgáltatás teljesítésének módját is befolyásolja.
Amennyiben a Rendelet szerinti lekérdezésre a kezdő és záró számlasorszám megadásával kerül sor, úgy értelemszerűen a megadott sorszámtartományon belül kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni.
Amennyiben a Rendelet szerinti lekérdezésre nem a kezdő és záró számlasorszám megadásával, hanem a kezdő és záró dátum megadásával kerül sor, úgy a számlázó programnak képesnek kell lennie az adott időszakon belül kiállított valamennyi számláról – tehát a különböző sorszámtartományba tartozó, de azonos időszakon belül kibocsátott számlákról is – adatot szolgáltatni, de arra sor kerülhet a fent leírtak szerint is, azaz az egyes sorszámtartományokba tartozó számlákra vonatkozóan külön-külön.
További kérdések és feleletek itt!